Hogy volt két hónapig sportdobom, avagy a DPM Race sztori

Tavasszal eldöntöttem, hogy a melegre való tekintettel vennem kell egy hálós kabátot, mert a meglévő Mugenrace túrakabátom kezdett elviselhetetlenül meleg lenni (ezt egyébként tavaly a Transzfogarason is tapasztaltam). Ki is néztem egy nekem tetsző darabot, az A-Pro Eolo nevet viselő, kifejezetten nyári kabátot. A boltban ahol néztem, nem volt a méretemben, így megrendeltem. 
Közben szorgalmasan olvastam a Hornet fórumot a Sportmotor.hu-n, ahol az egyik tag hirdette a Depretto Moto márkájú Race kipufogóját, amit egy az egyben fel lehetett tenni az én motoromra is. A gondolkodást hirtelen döntés is követte, a kabátra szánt pénzemből hamarosan ott díszelgett a gyári kpufogó helyén a DPM dob. Először, óvatos duhajként mindkettő hangtompító benne volt, de már ígyis sejtetni engedte, mit tud valójában. Kis idő múlva kikerült mindkét tompító. Alapjáraton kellemes hangot adott, semmi extra, mondhatni halk volt. Aztán picit emelve a fordulatot előtört a hangorkán. Nagyon élveztem, főleg munkába menet a szűk utcákban volt szuper az élmény, illetve 3500-as fordulat körül, motorféken. 
Picit kormolt, de ezzel nem foglalkoztam. A karburátor sem lett hozzá állítva, de így is ment.
Aztán valami történt. Jelentkezett egy pici zörej a blokkból, a szerelő javasolta, hogy nézzük meg a gyári dobbal is jelentkezik-e a zaj. 
Gyári dob vissza, és úgy döntöttem, hogy eladom a DPM-et. Szerencsére 2 nap után új gazdára talált, aki szintén egy PC34 szerelte fel azóta. 
Hogy miért is adtam el? A hangja tetszett. A formája tetszett (igazi olasz dizájn termék). A motoron jól mutatott. Ha akartam halk volt, ha akartam hangos. De valahogy mégis azt éreztem, hogy nem ez a nekem való. Más fajta dobot képzelek el a motoromra, így várok a megfelelő alkalomra / példányra, és remélem az már nem fog lekerülni róla.
De elmondhatom, hogy két hónapig volt sportdobom...

Megjegyzések