Március 15-e kiváló időpontnak ígérkezett egy hosszabb motorozásra. Meló sem volt aznap, családi kötelezettség sem merült fel, így kellő idővel rendelkeztem, hogy a hosszú ideje tervezett túrát a Martonyiban található Pálos kolostorromhoz megvalósítsam.
Elsőként használtam útvonalrögzítő alkalmazást, a Retrobiker mellett döntöttem, nagyon tetszik, hogy minden adatot rögzít, így könnyű adminisztrálni a megtett kilométereket.
Próbáltam változatossá tenni az útvonalat, olyan helyeken menni, aho még nem jártam. Persze voltak már ismert szakaszok is, ezeket igyekeztem gyorsan magam mögött hagyni, és koncentrálni az újra.
Menet közben szép tájakon, szinte üres utakon tudtam haladni.
A 21-es úton mentem Bátonyterenyéig, onnan irány Pétervására (gyors tankolás), majd Bélapátfalva volt a cél, a Ciszterci kolostor (igen jó állapotban fennmaradt épület!) megtekintése. Fantasztikus látvány a fehér sziklák tövében megbúvó apátsági épület. Érdemes rászánni az időt. Elég sok turista volt a jó időben, nyugalomról nem lehetett beszélni.
Szilvásváradon csak átgurultam megállás nélkül, bár egy jó sült pisztráng lehet hogy beleférhetett volna ebéd gyanánt, sebaj, majd legközelebb.
Bánhorvátiban csak egy gyors fotóra álltam meg, a templomnál, majd nyomás tovább.
Menet közben átgurultam jó pár borsod megyei kis falun, ahol élőben szembesültem a mélyszegénységben élő rétegek helyzetével. Nyomasztó volt látni ezt az állapotot, az ablak nélküli házakat, a putrikat, és tudni, hogy nem sok esély van az előrelépésre, sokszor önihbájukon kívül ezeknek az embereknek. Láttam a régen szebb napokat megélt, műemléknek beillő épületeket lepusztulva, úgy hogy esély sincs a megmentésükre, jelenlegi lakóik teljesen lelakják ezeket.
Ilyen gondolatokkal érkeztem meg Szalonnára.. A térkép szerint egy kis út innen is felvezet a kolostorhoz, de ezt nem találtam meg, illetve ház volt a jelzett út helyén, így inkább Martonyi felől közelítettem.
Szalonnán is nagyon szép épületek, templomok találhatók. Ez már Gótikus út része. Észak-magyarországnak ez a területe rengeteg középkori emlékkel, Árpád kori templommal van teli, érdemes minél többet felkeresni, látnivalóban és kultúrális emlékben gazdag környék!
A Rakacai víztározóhoz régi szép elmék köt, tizenévvel ezelőtt voltam itt, így a nosztalgikus fotó itt sem maradhatott el:
Martonyiban egyből a faluba beérve jelzi a tábla, hogy merre kell menni a kolostorhoz. Ugyanez a kis út vezet fel a TV toronyhoz is, innen ágazik le a a zöld túristajelzésnél egy út, ami a kolosotorhoz visz. 1,2 km séta, Természetvédelmi terület, így a motort letámasztottam, és sétáltam egyet. Nem bántam meg, fantasztikus volt az erdőben egyedül, nyugalom és csönd, csak a madarak csicsergése volt az egyetlen hang (illetve a saját fújtatásom a motorosruhában...), nagyon élveztem.
A kolostor egyszer csak kitűnik a fák közül. Romos állapotban van, de látni, hogy elkezdték újraépíteni. Meg tudom érteni a Pálosokat, miért ide költöztek, itt semmi nem zavar az elmélkedésben és az elvonulásban, jó volt feltöltődni kicsit.
Hazafelé Miskolcnak vettem az irányt, gyors üzemanyag vételezés, majd úgy döntöttem, hogy a Lillafüred Felsőtárkány szakaszt választom. Itt picit már fáztam, vissza is vettem a korábban levetett pulóverem. Nagyon nem mertem dönteni a kanyarokban, hidegnek találtam az aszfaltot és poros is volt, de amikor egy CBF Honda lazán otthagyott, elkezdtem én is merészebben venni a kanyarokat és láss csodát, ment is. Egerben most nem álltam le, egyenesen hazafelé fordítottam a kormányt, és tempós gurulással érkeztem meg a garázs elé. Gyors láncfújás, és mehetett a motor pihenni.
Számokban az Retrobiker alapján:
Megtett út: 362 km
Időtartam: 5 óra 19 perc
átlagsebesség: 68 km/h
Öltözék: thermobélés a kabátban és a nadrágban is, aláöltöző, csősál, maszk, vastag kesztyű, és plusz egy pulóver. Ez utóbbi már elhagyható volt időnként.
Elsőként használtam útvonalrögzítő alkalmazást, a Retrobiker mellett döntöttem, nagyon tetszik, hogy minden adatot rögzít, így könnyű adminisztrálni a megtett kilométereket.
Próbáltam változatossá tenni az útvonalat, olyan helyeken menni, aho még nem jártam. Persze voltak már ismert szakaszok is, ezeket igyekeztem gyorsan magam mögött hagyni, és koncentrálni az újra.
Menet közben szép tájakon, szinte üres utakon tudtam haladni.
A 21-es úton mentem Bátonyterenyéig, onnan irány Pétervására (gyors tankolás), majd Bélapátfalva volt a cél, a Ciszterci kolostor (igen jó állapotban fennmaradt épület!) megtekintése. Fantasztikus látvány a fehér sziklák tövében megbúvó apátsági épület. Érdemes rászánni az időt. Elég sok turista volt a jó időben, nyugalomról nem lehetett beszélni.
Szilvásváradon csak átgurultam megállás nélkül, bár egy jó sült pisztráng lehet hogy beleférhetett volna ebéd gyanánt, sebaj, majd legközelebb.
Bánhorvátiban csak egy gyors fotóra álltam meg, a templomnál, majd nyomás tovább.
Menet közben átgurultam jó pár borsod megyei kis falun, ahol élőben szembesültem a mélyszegénységben élő rétegek helyzetével. Nyomasztó volt látni ezt az állapotot, az ablak nélküli házakat, a putrikat, és tudni, hogy nem sok esély van az előrelépésre, sokszor önihbájukon kívül ezeknek az embereknek. Láttam a régen szebb napokat megélt, műemléknek beillő épületeket lepusztulva, úgy hogy esély sincs a megmentésükre, jelenlegi lakóik teljesen lelakják ezeket.
Ilyen gondolatokkal érkeztem meg Szalonnára.. A térkép szerint egy kis út innen is felvezet a kolostorhoz, de ezt nem találtam meg, illetve ház volt a jelzett út helyén, így inkább Martonyi felől közelítettem.
Szalonnán is nagyon szép épületek, templomok találhatók. Ez már Gótikus út része. Észak-magyarországnak ez a területe rengeteg középkori emlékkel, Árpád kori templommal van teli, érdemes minél többet felkeresni, látnivalóban és kultúrális emlékben gazdag környék!
A Rakacai víztározóhoz régi szép elmék köt, tizenévvel ezelőtt voltam itt, így a nosztalgikus fotó itt sem maradhatott el:
Martonyiban egyből a faluba beérve jelzi a tábla, hogy merre kell menni a kolostorhoz. Ugyanez a kis út vezet fel a TV toronyhoz is, innen ágazik le a a zöld túristajelzésnél egy út, ami a kolosotorhoz visz. 1,2 km séta, Természetvédelmi terület, így a motort letámasztottam, és sétáltam egyet. Nem bántam meg, fantasztikus volt az erdőben egyedül, nyugalom és csönd, csak a madarak csicsergése volt az egyetlen hang (illetve a saját fújtatásom a motorosruhában...), nagyon élveztem.
A kolostor egyszer csak kitűnik a fák közül. Romos állapotban van, de látni, hogy elkezdték újraépíteni. Meg tudom érteni a Pálosokat, miért ide költöztek, itt semmi nem zavar az elmélkedésben és az elvonulásban, jó volt feltöltődni kicsit.
Hazafelé Miskolcnak vettem az irányt, gyors üzemanyag vételezés, majd úgy döntöttem, hogy a Lillafüred Felsőtárkány szakaszt választom. Itt picit már fáztam, vissza is vettem a korábban levetett pulóverem. Nagyon nem mertem dönteni a kanyarokban, hidegnek találtam az aszfaltot és poros is volt, de amikor egy CBF Honda lazán otthagyott, elkezdtem én is merészebben venni a kanyarokat és láss csodát, ment is. Egerben most nem álltam le, egyenesen hazafelé fordítottam a kormányt, és tempós gurulással érkeztem meg a garázs elé. Gyors láncfújás, és mehetett a motor pihenni.
Számokban az Retrobiker alapján:
Megtett út: 362 km
Időtartam: 5 óra 19 perc
átlagsebesség: 68 km/h
Öltözék: thermobélés a kabátban és a nadrágban is, aláöltöző, csősál, maszk, vastag kesztyű, és plusz egy pulóver. Ez utóbbi már elhagyható volt időnként.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése